Kiskunhalasi Zsidó Hitközség

Kiskunhalasi zsidóság


Raáb András

Halason a XVIII. század közepéig csaknem kizárólag református vallású lakosság élt. A katolikus betelepítés az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg, amely más vallásúak beköltöztetését is engedélyezte. A XIX. század végére a római katolikus lakosság száma meghaladta a reformátusokét, bár a hatalom gyakorlása az ő kezükben maradt. A zsidóság betelepülése az 1740-es években kezdődött meg, amikor a város vezetése a konkurens görög kereskedőkkel szemben a zsidókat támogatta. Az ország területén legkorábban a Kiskunságban, főként Halason jutottak szerephez a zsidó kereskedők. Az Alföldön jellemzően gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

A XVIII. század végétől azonban korlátozták a zsidó lakosok letelepedését, szabados kereskedelmi tevékenységük következtében. Idővel a nádor eltiltotta őket a boltbérletektől sé a piaci árusítástól, részükre csak a házalást engedélyezte. A zsidóság titkos betelepülését is szigorúan büntették, de ennek ellenére egyre többen jutottak a bentlakáshoz szükséges papírokhoz. Halason az 1850-es évek elején a zsidók 14 boltból 10-et béreltek, 13 kocsma közül 9-et jegyeztek a nevükön és a mészárszék bérletekben is érdekeltek voltak. A városi közjövedelem egyharmadát ők adták. A XIX. század második felében is jellemzően az ipari és kereskedelmi szektorban, illetve a szolgáltatások terén tevékenykedtek. A kereskedelmi fellendülésnek köszönhetően a zsidóság létszáma a XX. Század elejére közel a tízszeresére növekedett, ami 400-500 főt jelentett.

A II. világháború emberpusztító tevékenységének következtében a közel 30 ezer főt számláló Kiskunhalas kevesebb, mint 1% sorolható a zsidóság körébe. Az 1944. május 22-én kezdődött gettósítás következtében több, mint 500 embernek kellett elhagynia otthonát. A Holocaust áldozatául esett halasiak áldozata közel 300. A hazatérő zsidóság egy része elhagyta hazáját, mások a városban vagy az ország más részei próbáltak meg alkalmazkodni a kialakult helyzethez.

Halas első rabbija Szófer Szuszman volt, aki 1856-ban kezdte meg tevékenységét. A zsidóság vallási közösséggé szerveződött, és megindult a hitközségi élet. A kiskunhalasi zsinagóga 1857-1860 között épült klasszicista-romantikus stílusban, homlokzatán az „Egyedül az Istennek” felirat olvasható. A templom udvarán a vallási élethez nélkülözhetetlen helyiségek is megtalálhatók voltak, úgymint a rituális fürdő – mikve, rabbi – és kántorlakás, egy vágoda a hozzá tartozó kiszolgáló egységgel, és az izraelita népiskola, amely már 1856-ban megkezdte működését Grósz Móric tanító vezetésével.

A kiskunhalasi izraelita templom mára Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája. Az udvar és környéke idővel teljesen megváltozott. Az aktív hitélet folytatásához a templom épülete és az átalakított téli imaház szolgál.

A városban élő mintegy 30-40 zsidó származású ember egy aktív hitközséget tudhat magáénak. Legfontosabb tevékenységük a hagyományok ápolása, amely leginkább jellemzi a közösséget.

Minden év júniusában méltó módon megemlékeznek a népirtás áldozatairól, mely alkalommal rabbit és kántort hívnak az istentisztelet megtartására, valamint a már hagyománnyá váló a közösség tagjai által bemutatott rövid megemlékező műsorral még emlékezetesebbé teszik a szertartást.

A tradíciók ápolása elsősorban az ünnepek megtartásában nyilvánul meg, amikor az eseményekhez kapcsolódó, bibliai történeteket bemutató előadásokkal színesítik az ünnep hangulatát.

A közösség nagyszabású tervei között valósult meg 2001-ben a hitközség alapításának 150 éves évfordulója alkalmából kiadott „Legyen világosság!” című emlékkönyv, amely közismert és híres személyek közreműködésével, a város teljes körű támogatásával, és mindazok segítségével jött létre, akik életük részének tekintik e történelmi egyház kultúrkincseinek ápolását, hagyományainak továbbörökítését.

A magyarországi zsidóság minden évben megrendezi a zsidó nyári fesztivált neves előadók közreműködésével az ország különböző városaiban. Immáron a halasiak is beálltak a fesztiválszervezők táborába, és változatos műsorok bemutatásával szórakoztatják az érdeklődőket.

2007 tavaszán Halasra látogatott a „Vagon kiállítás”. A szervezésnek köszönhetően közel 2000 ember, köztük a halasi iskolák diákjai is megtekintették a magyarországi Holocaust történetét bemutató kiállítást.

A kultúra ápolása mellett számos jellegű befektetés is jellemzi a közösségi munkát. Ide tartozik a zsinagóga renoválása, az udvar és környéke folyamatos rendben tartása, a gondnoki lakás felújítása, és a temető értékeinek megóvása is, amelynek pontos feltérképezése megtörtént.

Kiskunhalasi Izraelita Hitközség © 2015 - Látógatóink száma: 58966